Londonban voltunk 8 osztálytársammal (többek között az oldal másik szerkesztőjéval) és az angol tanárunkkal. Londont nem lehetne az anime városának nevezni.

De térjünk a lényegre. Amikor Greenwich-be mentünk egy sz** és hideg  hajón  utaztunk. Visszafelé már egy nyitott tetejű , szép, kellemes hajócskán mentünk. Előttünk Magyar túristák (szóval az osztályon kívül) , mögöttünk Hülyéskedő német tinik, az angoltanárunk mellett pedig a kísérőnk, aki egy angol színész, festő, és énekes. Gyönyörű volt nézni a város a nyitott tetjű hajóról, hülyéskedni, mint a németek és örülni annak, hogy ilyen fiatalon ott lehetünk Európa legynagyobb városában.

Mikor viszont hazaérkeztünk rászálltam az A+-ra és néztam a Kaleidot. Leesett az állam, és fél óráig sokkban voltam, mert Leila Hamilton azon a hajón forgatta a filmjét amin mi, a magyar túristák, a hülye németek és a kísérönk ült.